szösz

megint belerepült valami szösz a poharamba, és túl nehéz kipiszkálni
nem éri meg a fáradságot, így szokták mondani, úgyhogy az
a szösz valahogy fontosabb lesz mindennél
ki kellene halászni, párnás dobozba rejteni, el a világtól, bele a selyembe

de lebegek én is, lebegek, mint a szösz a nyílt vízen

-

meg lehetne szokni,
hogy napokon át, hónapokon át, éveken át
bámulsz és bámullak.
meg lehetne szokni a hajad a lefolyóban,
megszokhatnám a zöld csempéket a fürdőszobád falán
még anyádat is megszokhatnám
a kockás terítőt, amit lehipóztál,
az ágyad melletti aforizmagyűjteményt
a félreöntött neszkáfét
az édes illatot, amit hagysz a fürdődben
meg lehetne szokni 
és semmi nincs, ami ennél jobban elszomorít