doboz

úgy döntöttem, kidobálom a szarságokat, amiket kaptam és évek óta állnak a dobozban, úgyhogy némi édes nosztalgia után csak annyit értem el, hogy átköltözzenek egy még nagyobb dobozba, hogy tovább gyűjtögethessem őket.

napi rezümé

egyébként ilyenkor, amikor kötelezve vagyok, hogy írni kelljen, minden halovány grafomán vonásom elhagy, és valahol mélyen abban bízok, hogy a tszv megszán a béna leírt szóvicceimért és a nemlétező, de kreatív forrásaimért.
de látom a párhuzamot, mert ha énekelek és odadugják a mikrofont az orrom alá, akkor is jó eséllyel elhallgatok, sőt, ha valakivel sokat beszélek a szexről, azzal jobbára biztos, hogy kiábrándító élmény lesz, amikor megtörténik.

..furcsa, hogy ez még csak nem is dac, hanem inkább valami sorsszerűség.

nothing's gonna hurt you baby

már alig érzem meg, hogy nem alszom ki magam.
belefeledkezem olyan dolgokba, amik csak pocsékolják az időmet,
hogy érezzem, hogy minden elvesztegetett percnek megvan a súlya.
persze ez nem egy eredményes módszer, a végesség gondolata rendkívül absztrakt,
és minden tervem belefolyik a holnapba a mából.
nem kellene felkelni, aztán meg nem kellene lefeküdni - ez hajt, és mintha fordítva haladna az idő, és folyton kizökkent állapotban úsznék a történések mellett húsz centire.

és jött és megzavart a téren és időn kívüli létemben
és mondani akartam neki, hogy
nem vagyok a barátod, nem vagyok a cimbid, a haverod, a lelki szemetesed,
már a nyelvem végén volt,
aztán meghívtam egy kávéra

a kiábrándultság ódája

az demotivál, hogy amikor megkedvellek,
mindenáron bebizonyítod, hogy nem is kedvellek igazából.
randira hívsz és vágott virágot veszel - ami épp úgy rohad el két héten belül, mint a lelkesedésem
és tartod a formát, mert így szokás,
mert szokás enni-inni-smárolni-kúrni
moziba hívni, étterembe foglalni,
szenteste jegygyűrűt adni és szokás az infantilis becenév is,
szokás hogy gyönyörű legyél reggel, és szokás, hogy ne valld be, hogy nem mostál fogat,
fontos a forma, hogy minden úgy alakuljon, ahogy lenni kell
és már mind unjuk, te is unod, de akkor 
miért
nem 
hagyod 
abba?