s

a be nem teljesült vágyaid, a feltételezéseid, a projektált elképzeléseid meg a magányod megszűnésével kecsegtető nem létező gyógyszerek azok, amiket szeretsz, mert hogy nem engem, az kurvaélet. 

0

azt hiszem, az egyetlen dolog, amit kedvelek magamban, hogy soha nem akartam igazán valakihez tartozni. 

már

annyira hozzászoktam ahhoz, hogy mindig jól kell lenni, hogy képtelen vagyok normálisan jelezni az ellenkezőjét. egyszerre untat a téma, aztán meg szorongat, váltakozik a tettvágy, az addikció meg a mélységes apátia.

jó volna tudni, mi a helyes működés - ha van egyáltalán olyan - fiókba rakni minden gyászt, aggodalmat meg haragot, és elfelejteni a kulcsot. 

Fél év

nincs ami megnyugtat, csak olyan, ami elterel.

nem tudok rendesen elbúcsúzni, sosem zártam le igazán semmit, 

félelemmel tölt el minden véglegesség.

csak hiányban élek meg intenzív érzelmet, - és az is a szomorúság, - 

mert már csak a fejemben létezik, 

nem lesz többé soha már