spontaneitás margójára

fogalmam sincs, miért van mindig gyomorgörcsöm, ha nem kapok elég információt. csak kattogok a kihagyott lépéseken, és elönt a pánik, és arra gondolok, hogy ne múljanak a napok -persze kegyetlenül felgyorsítva múlnak- és egyszercsak megtörténik, és rá kell döbbennem, hogy nem is volt vészes, és találhatok a félelmemnek egy újabb tárgyat.