aludjmár, aludjmár
pont úgy nem alszom, mint azokban az időkben, amikor tudtam, hogy másnap találka lesz
a pályaudvaron vagy a tízesnél, vagy a korlátnál,
-mindig mindenkinél más a hely
és más az idő is
csak én állok mindig ugyanúgy, és csak én nem tudok aludni előtte.
az a kölyök vagyok most is igazából, aki
elitta a vonatjegye meg a tankönyvei árát a restiben
pedig már épp elhinné, hogy ugyanúgy kinőtt belőle,
mint a sosincsvégékből
meg abból, hogy önbeteljesítő jóslatként éjjelente azt mantrázza, hogy
aludjmár, aludjmár
