mindenki, aki ismeri ezt a szituációt, tudja, hogy a sajt-kifli arány nonszensz, és már-már az is jobb lenne, ha nem lenne sajt, csak a szikkadt kifli, annyira gyötrő a vékony fehér réteg, amit még csak meg sem tudsz ízlelni igazán a maga leheletvékonyságában.
na, ez voltál te.
aztán amint lehetett, venni kellett egy doboz sajtot, és egyetlen kiflivel megenni: telítődni az ízekkel, az elképzelt textúrákkal, amelyek minden nyelés után kellemetlenebbnél kellemetlenebbek lettek. finom és kommersz, krémes és ragacsos, rezgő, lassan csúszó fehér gyötrelem.
na, itt ment szarrá a hasonlatom, mert a medvesajtot egy életre megutáltam,
de téged nem.
